Zsófi Blogol

DIY online társkeresés

Ki más tehetne arról, hogyan alakul a párkapcsolatunk, vagy a párkeresésünk, mint mi magunk? A mai nap folyamán szembe jött velem egy írás arról, hogy miért is rosszak az online társkereső oldalak. Habár az alapfeltevéssel, miszerint nem a neten kéne ismerkedni még úgy is egyetértek, hogy boldog párkapcsolatban élek egy olyan férfival, akit online ismertem meg, az érveléssel egyszerűen nem tudok megbékélni. Az, hogy “sokkal több elutasítást kapunk az online társkeresőkön, meg a konkurencia is jóval nagyobb, legalábbis a férfiak körében” szerintem majdhogynem csak a férfiaknak köszönhető. És ahogy a cikk szerzőjének megígértem, neki címezve szeretném kifejteni hogyan látja ezt egy nő. Tehát…

Kedves Zoltán!

Mint azt megígértem neked, válaszolok a bejegyzésedben tett kérdéseidre. Ugyan kapcsolatban vagyok, ismerem milyen az online társkeresés. Éppen ezért leírom neked hogyan éli ezt meg egy nő. Tudom, mint azt mondtad “Nagymamádék is voltak szinglik. A blogbejegyzésed nem az ő problémáikat tisztázza. Meg még csak nem is azt, ami 6 évvel ezelőtt volt, hanem azt, ami most van.” Hát az én történetem fél évvel ezelőttről szól, remélem ez még belecsúszik a most fogalmába.

Először is azzal szeretném kezdeni, hogy látják nagy általánosságban a nők az ismerkedés problémakörét. Sajnos ott tartunk, hogy hiába vágyunk a romantikára, az igazi “love story”-ra, valami csodálatos és meseszerű megismerkedésre, a férfiak túlnyomó többségének nincs vér a pucájában. Hiába megyünk el egyedül strandra, ülünk be valahova egy kávéra, sütire, vagy ülünk ki napozni a Margit-szigetre, a közeli parkba, vagy megyünk csak úgy sétálgatni, ha az erősebbik nem képviselői nem mernek odajönni hozzánk. Ennyi erővel céltáblát is ragaszthatnánk a homlokunkra, azt se vennék észre. Pedig nyugodtan higgye el minden férfi, hogy nem harapunk. És igen, pontosan tudjuk és látjuk, ha megnéztek minket, észre vesszük, ha szemeztek velünk, de miért nekünk kéne odamenni? Vagy a XXI. században ez így szokás? Na ne!

Szóval míg a férfiak többsége kényelmi szempontból fordul az internethez, addig a nők általában végső elkeseredésükben választják az online társkeresőkön rajokban várakozó hím egyedek táborát. Eredetileg én se vágytam társkereső oldalra, de míg 16 órában dolgoztam nem nagyon volt más választásom. A BKK hajókon (azaz az akkori munkahelyemen) tucatjával megforduló srácok között is csupán két ember volt, aki megpróbált szóba elegyedni velem és nem csak nézett rám nagy kerek szemekkel, mosolyogva. Az egyikük az apám lehetett volna, a másikuk csak a szexre hajtott… Szóval a nő vegyes érzelmekkel – izgatottság, enyhe félelem és szorongás, bizakodás – regisztrál, majd kap tíz perc alatt kb. 50 üzenetet. “…amíg egy férfi 50 nőnek ír, addig egy nőnek 50 férfi ír!” Ez igaz. DE! “…a regisztrációtól számítva a nőnek 10 perc múlva már le van szervezve a randevú!” Na ez egy nagyon is téves állítás! Nem! Mutatom az 50 levél minőségi összetételét:

  • 50-ből 20 így ír ránk: “Szia, mizu?”/”Szia, mi újság?”, vagy a kedvenc(!) “Szia, mi járatban?”
    Lehetséges válaszok, ha nem akarjuk világfájdalmunkat egyből a szerencsés szerencsétlenre zúdítani: “Szia, semmi.” Ha nagyon udvariasak akarunk lenni, még vissza is kérdezünk. Ilyenkor jön a férfitól is a válasz: “Semmi”. Hát ez aztán a felemelő beszélgetés! Következő…
    Mi az, hogy mi járatban? Csirkemellért jöttem, és kéne még tej, valami felvágott, pár zsömle… Hogy lehet ilyet kérdezni? Őszintén…
  • A maradék 30-ból 10 csak köszön: “Hali”/”Szia”
    Na az ilyenekre kapásból felesleges reagálni. Ha annyi kreativitás nem szorult a férfiba, mint egy tevébe, hogy várjuk a szikrát?
  • 20-ra szűkítettük tehát a kört. Ebből 5 nem kertel és csak rákérdez: “Csá, szex?”, vagy rosszabb esetben dob egy képet a …köhöm… farkáról. Hát nem romantikus!?
  • A maradék 15-ből újabb öt a neveddel próbál viccelődni, 10 pedig egy bókkal indít.

Na talán az utolsó 15 levél esetén érzi egy nő azt, hogy talán érdemes beszélgetésbe elegyedni, ha már vették a fáradtságot és próbáltak egyediek lenni. De valljuk be 15 embernek folyamatosan válaszolgatni még mindig elég hosszadalmas, arról nem beszélve, hogy észben kéne tartani, hogy kinek mit mondtál már, és mit nem, így gyorsan szűkítjük a kört a profilok alapján. Mit ír le magáról, hány éves, hogy néz ki? Felszínes? Lehet, de ki nem az? Egy hím se ír rá az általa “két zacskósnak” titulált nőstényekre.

Ekkor jön a profilmustra során keletkező újabb sokk. De mit látunk a profilokon? Többnyire semmi érdemlegeset. A férfiak ugyanis próbálják jó színben feltüntetni magukat eltitkolva a valódi személyiségüket. Ezért vannak azok, akik gazdagnak akarnak tűnni, így idegenek méregdrága autóival pózolnak az utcán, vagy kiállításokon. Míg mások testi adottságaikkal próbálnak hódítani, ezért a tükörben feszítve fotózkodnak, természetesen kizárólag alma telóval, mert az “menő”. De higgyétek el, ha komoly kapcsolatot kerestek a neten, nem szabad ezzel próbálkozni. Azok a csajok, akik azért akarnak összejönni veletek, mert a képek szerint pénzes emberek vagytok, vagy csak a testetek érdekli (mert igen, nők között is van ilyen), nem fogja komolyan gondolni. Kirakati babának, villogni, banknak jók lesztek, de valódi érzelmeket ne reméljetek. Persze itt is él a tisztelet a kivételnek szabály! És van még valami, ami a profilhiányosságok és  a stílus teljes hiányával íródott levelek mellett tovább nehezíti a férfiak dolgát, és azt a pasiknak a saját körükben kell keresniük. Ez alatt azt értem, hogy sokan vannak fent ilyen oldalakon azért, mert olcsóbb és egyszerűbb itt egy éjszakás kalandot keresni, mint kurvázni. Talán, kedves Zoltán, ezért érezheted úgy, hogy vannak nők, “akik az online társkeresők leveleit zaklatásnak veszik”. Pedig nem, csak sikerült 80 ilyen levél után megtaláld és talán nem teljesen megfelelő volt a kezdés. Szóval ha sikeres szeretnél lenni a társkeresőkön, érdemes néhány dolgot komolyan vegyél. (És ezt ne vedd kérlek személyeskedésnek, de jelen pillanatban te testesíted meg a férfi nemet.)

  1. Bármilyen bugyután is hangzik, töltsd ki a profilod! Nem a centiket, meg a kilókat, az képről úgy is nagyjából lejön. Az írj magad szekcióra koncentrálj! Fogalmazd meg mi érdekel, van-e valami hobbid, mit sportolsz, milyen párt keresel, stb. Ezzel szűkítheted a kört és mellette jobb fényben tüntetheted fel magad.
  2. Ne próbálj másnak tűnni a fotóidon mint aki vagy! Legyenek a képeid természetesek, nem beállítottak, túlmesterkéltek!
  3. Kezdeményezz! Te vagy a férfi! Ne haragudj, de “az interneten egyetlenegy lánynál sem kezdeményezek, majd ő rám ír, ha valamit akar tőlem” taktika nem működik! Egyszerűen szinte nincs időnk böngészni az oldalt a sok válaszolgatás mellett, de van hogy mire a kapott leveleket átböngésszük már kedvünk se nagyon.
  4. A tökéletes “csajozós duma” – ha létezik ilyen – szerintem valahogy így fest:
    Szia! Nagyon szépek a szemeid/vagy más bók/! Szimpatikusnak talállak és szeretnélek jobban megismerni! Rólam azt kell tudni, hogy…/ide bármit írhatsz, amit fontosnak tartasz, végül tegyél fel egy kérdést, ami érdekel, pl./ Te mit szoktál csinálni szabadidődben? Esetleg van kedved valamikor/a hétvégén/jövő héten egy kávé mellett/séta közben beszélgetni kicsit? Üdv.
    Nem kell túlmisztifikálni, nem nagy ördöngösség, de őszinte, személyre szabott és informatív. Egy pillanat alatt kitűnik a többi 50 közül egy ilyen.
  5. Ne erőlködj beszélgetés közben, nem kell rágörcsölni! Maradj természetes! Sokszor kapunk olyan bókokat, becézéseket, amiktől a hátunkon feláll a szőr, mert pontosan tudjuk, hogy csak azért van, mert nem jutott jobb az illető eszébe.

Ha pedig ez után is ellenzed, amit megértek, hiszen igazad van, fontos a nonverbális kommunikáció, és tény, hogy “ott van a hely, és a körülmények varázsa”. Azt javaslom, járj kicsit nyitottabb szemmel. Próbáld pihentetni, és ne görcsösen akarni a társkeresést. Engedd el a feszültséget és lásd meg a lehetőséget! Az egész világ egy nagy társkereső oldal. Ha jársz-kelsz az utcán, parkban, szigeten, iszogatni a haverokkal, bárhol, és meglátsz egy látszólag magányosan ücsörgő lányt, aki tetszik, menj oda, szólítsd le! Nem kellenek ehhez külön alkalmak, szervezett dolgok, nem kell koncert, buli, bármi, ott úgy se halljátok egymást. Közösségi hely is van bőven, csak ragadd meg a pillanatot! Végezetül csak annyit, DIY = Do It Yourself! Ne várd, hogy más lépjen helyetted!

Zsófi Blogol

Köszönöm, hogy elolvastad!
Észrevételeidet, megjegyzéseidet várom szeretettel kommentben!
Tarts velem legközelebb is!
Üdv. Zsófi

 
Amennyiben tetszett az írásom kérlek támogass egy like-kal, vagy oszd meg a cikket, kövess Facebookon, vagy az Instagramon!

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Szőrös Mátyás says:

    “Pedig higgye el minden férfi, nem harapunk”
    Eddig olvastam, mert aki ekkorát hazudik már az elején, annak a tömmi mondanivalóját már nem érdemes megnézni.
    Sosem voltál férfi, sosem próbálkoztál semmilyen átlag nőnél, így faszt se tudsz az igazságról.
    A nőknél nagyobb parasztok nem is léteznek és ezt halálosan komolyan mondom.
    Én viszont annál jóval többet érek, hogy egy tahó magyar liba bármennyire is megytéljen és kész, hoztam egy döntést: soha nem fogok udvarolni, nem hívok meg senkit, nem kérek, nem könyörgök, nem alázkodok meg, nem versenyzek.
    ennek már 10 éve és azóta vagyok boldog, azóta vagyok kiegyensúlyozott és egészséges és azóta jutok rendszeresen szexhez.
    Sajnos ti, nők, túl sokat képzeltek magatokról.
    Kurvára nem értek annyit, mint hiszitek, csak senki nem mondja így az arcotokba.

  2. “két orosz oldalon” Pontosítok: az egyik nemzetközi oldal, míg a másik orosz, de mindkettőn ugyanúgy ők írtak leginkább nekem.(na meg néha kolumbiaiak, thaiok, madagaszkáriak 🙂 )

  3. Mrtn Vass says: (előzmény @Peter545)

    Kedves Péter!

    Gyakorlatilag minden szavaddal egyetértek.
    Írhatsz egyedi,személyre szóló levelet, szinte mindegy. Ha egy nő kicsit is komolyan veszi a társkeresést a neten nagyon el van keseredve vagy csak szórakozik, begyűjti a bókokat, olvasgat a sötét kis lelke. Rengeteg a szimplán buta vagy neveletlen közöttük. 30-as éveim közepén járok, sportolok, normálisan nézek ki. Értelmes, kedves magyar nőt maximum az 50-es korosztályban lehet találni nagy ritkán. Dehát ugyebár ők másra vágynak, mások a célok etc…
    A magyar nők mérhetetlen beképzeltsége már-már nevetséges. Néha inkább szánalmas, főleg, hogy nekem volt szerencsém több igazi orosz szépséggel megismerkedni. Oroszországban egy átlagos nő néz ki úgy, mint nálunk egy az átlagnál jóval szebb magyar lány.
    Fenn vagyok 2 magyar társkeresőn, és 1 nemzetközin és 1 oroszon. Az orosz nők klasszisokkal műveltebbek, nőiesebbek és kedvesebbek. Nem véletlenül emeltem ki ezt a három dolgot. Emellett kifejezetten család-centrikusak. Náluk egy 26 éves lány már-már vénlány. Nemcsak mondják, valóban kedvesek. Minden magyar férfitársamnak ajánlom az orosz nőket! Én 3 orosz lányt ismertem meg és voltam kettővel éveken át. Cseppet sem sajnálom, hogy úgy bántam velük, mint valami hercegnőkkel, úgy is viselkedtek. Orosz társkeresőn bizton számíthatsz kedves, érdeklődő levelekre. Ott inkább fordítva van vagy legalábbis fele-fele arányban írnak egymásnak a nők és férfiak. Ha írsz valakinek, ott jó eséllyel válaszol is, akkor bizony reggel már odaköszön neked Viberen vagy whatsAppon, merthogy egy hosszabb chatelés után vagy 1-2 levélváltás után simán megadja a telefonszámát, hisz valóban ismerkedni szeretne. Persze ott is akadnak nők, akik a pénzre utaznak(inkább a szegény ukrán vagy dél-amerikai lányokra érvényes ez), de ezt a típust szinte minden férfi felismeri. Angolul persze tudni kell kommunikálni. Ez utóbbi természetesen fontos.
    Magyar nők: elvárások, na azok aztán vannak részükről. 🙂 Kor, magasság, súly, munka, lakás, gyermektelen legyél,s maximum 50 km távolságon belül. Miközben ők szinte mindig mindenben a béka segge alatt van hozzád képest. Nem is értem Magyarországon belül mi ez a távolság mizéria! 1 óra 40 perc alatt ott vagyok Kievben, miközben repülök vagy 1000 km-t. Ezek meg 80-100 km kapcsán már siránkoznak és nem adnak esélyt a találkának.
    Mondom az arányokat. A 2 magyar társkeris oldalon 1 hónap alatt beszéltem 3 (!!!) magyar nővel. Vagy 50-60 egyedi levelet biztos írtam. Nem sablont, hanem személyre szólót, már amennyire lehetett… Többi nem is válaszolt. A 3-ból 1 füllentgetett az elején vagyis elhallgatta, hogy van egy férje, bár nem él vele együtt. Egy idősebb volt, de művelt, kedves. Viszont más volt a felfogása. Egy pedig bár jól megértettük egymást, de a levélben küldött fotói alapján nem igazán tetszett.
    Ezzel szemben a két orosz oldalon minden nap kaptam 1 vagy két levelet. A kétharmadukkal sikerült beszélnem is illetve nagyrészt válaszoltam vagy reagáltam, ha írt valaki. Hónap végére maradt 4 lány, akik különösen szépek és okosak voltak.Van jövőképük, normálisan élnek etc… Az egyikhez, egy ukrán lányhoz én megyek június elején, egy dél-orosz lány pedig június végén fog jönni hozzám, feltéve, ha az elsővel nem alakul komoly kapcsolattá a találka.
    Szóval bár én elég lazán keresek, nem görcsölök, szórakozásként élem meg a társkeresést, de ez nem a magyar nők miatt van. Ha rajtuk múlna nem élvezném, inkább törhetném a fejem mit csinálok rosszul, mi a baj velem. Miközben a probléma náluk keresendő,de ezt csak az veszi észre, aki kitekint a világra, akinek van rálátása más kultúrákra.

  4. Csengeri Zoltán says:

    Zsófi az én blogbejegyzésemre válaszolt, amit ezúton is köszönök. Majd lesz válasz. Egyelőre az időjárás meghatározás (életem eddigi legizgalmasabb munkája, aztán lesznek földrengések időpontjának meghatározása, vulkánok, stb.) nagyon leköt.
    De pár megjegyzés. Igazából az írást olvasva vegyes érzelmeim vannak. Egyrészt tetszik is meg nem is. Tetszik az, hogy motivál minket arra, hogy nyugodtan köszönjünk rájuk, barátkozzunk lányokkal bárhol. Mi férfiak azért nem kezdeményezünk buszon, utcán (most nem az utcabálokra gondolok) mert attól félünk, hogy eleve leszereplünk.

    (Leszereplés alatt azt értem, hogy eleve nincs, vagy nehéz találni közös témát, amivel nyitni lehet. Egy tánciskolás buliban elve adott a közös téma, a tánc maga. Salsa bulikba szoktam járni, tavaly volt is onnan egy-két lány, az megint más, hogy nem jött velük össze, mert teljesen más elképzeléseink voltak a jövőről.)

    Ezért is keressük az alkalmakat is. De szerintem ezt nőként is be lehet látni. Hétfő reggel, vagy hétköznap mindenki sürög forog. Az jár az eszébe, hogy már megint mivel akar kiszúrni vele a főnök, eleve ideges. Na, ha ekkor még meg is szólítja egy pasi, akkor már a biztosíték kicsapva, a pali meg el lesz küldve, és neki meg az önbizalma romlik, szóval ördögi kör. Viszont ott van a strand, Margit-sziget stb, stb. Amikor a csaj sem rohan sehová. “Nyuszik” vagyunk. Ezzel egyet is értek, mert én is ilyen vagyok. Miért? Mert eleve belénk nevelték, hogy utcán, buszon nem illik ismerkedni. Ez egy gátlás, egy íratlan ?szabály?, vagy ?norma? Amit a társadalom normái belénk neveltek. Ezen kéne nekem is változtatnom (persze hétvégén, amikor a csaj jó eséllyel nem a munkába/munkából siet, ezért nem frusztráltan kapom el.). Ugyanakkor meg tényleg hol máshol? A bulik meg zajosak (kivéve ahol van Chill out helyiség, viszont ezeknek a száma rohamosan egyre kevesebb, és ezt le is írtam abban amire Zsófi válaszolt.) Munkahely: Fogd ki! 1000-ből 1 az esélye. Na meg amúgy is a főnök hogy néz majd rád, lehet, hogy az állásodba kerül. Na de akkor ott van az 1000 sebből vérző internet. Sajnos én csak egyszerű weboldalakat tudok készíteni. Ha tudnám már rég beprogramoztam volna, de mivel én nem tudok, ezért legyen egy programozó a talpán, aki csinál egy olyan társkereső oldalt, ahol:
    – Minden INGYENES!
    – Lenne a képernyő tetején egy sáv, amiben nem az kerül első helyre, aki a legaktívabb, hanem az, aki a legrégebb óta van fent!
    – Az üzeneteket robotgép szűri, vagyis ha talál benne nyálaskodó szavakat, meg szex, meg képi üzenetet, azt el se küldi a csajnak.
    – Mindenkit kötelez egy rövid címszavas bemutatkozásra, vagy fél órán belül automatikusan törli a profilját.
    – Kereséskor egyből a legfrissebben regisztráltakkal kezdi.
    – Ja, és a legfontosabb, hogy ne legyenek rajta külön bökés, pókolás, meg ilyen-olyan idióta dolgok küldésére lehetőség, mert én is azt mondom, hogy tanuljunk meg értelmes leveleket megfogalmazni és írni. Én tudok, de ezt hiába próbálnám meg bebizonyítani annak a csajnak, aki előttem 1985 darab üzenetet kapott azzal a tartalommal, hogy “Csá! Szex?”

    Na és én akkor is azt mondom, hogy több közösségi rendezvény kellene. Igazából van is Facebookon egy bulifigyelő csoportom, de sajnos valahogy az embereket ez nem érdekli, ezért is van a világ ennyire lesüllyedve. Ja és regényt lehetne írni a férfi-női ellentétekről (feminizmus és hímsovinizmus), amik már most is teletöltik az internetet: http://www.ferfihang.hu és a női oldalon is a társaik. Mindennek viszont egyetlen oka van: ez az ELSZIGETELTSÉG, vagyis hogy a férfi és a nő nem találkozik egymással, ezért nem tudja egyik sem, hogy hogy kellene viselkedni a másik nem képviselőivel. Ezt az elszigeteltséget kell a következő években felszámolni, főleg itt Magyarországon, mert fogyunk elfele!

  5. Kedves Péter!

    Köszönöm, hogy megosztottad velem a gondolataidat! Egyáltalán nem veszem sértőnek, vagy lecseszésnek. Sajnos tisztában vagyok vele, hogy sok igazság van abban, amit mondasz, éppen ezért már tervezem a következő írásomat ebben a témában. Abban azt szeretném kifejteni, hogyan látom nőként a nőket a társkereső oldalakon. (Ha érdekel a következő írásom, kövess Facebookon, hogy első körben értesülj róla!) Szerintem a nőkre is érvényes, hogy töltse ki a társkereső adatlapján rendesen, ne kihívó képeket tegyen ki, mert a társkeresés nem a “like-vadászatról” szól. Viszont azzal az állításoddal nem értek egyet, hogy tilos komolyan venni a társkeresői létet, de tény, hogy görcsösen akarva, túl komoly hozzáállással csak belefásul, befeszül az ember. Ezzel szemben azt hiszem ha komolytalanul állunk hozzá a kérdéskörhöz, az is valahol ellehetetleníti a dolgot. Azok a nők pedig, akik csak a képed alapján ítélnek meg, nem is érdemlik meg, hogy időt szánj rájuk, ezeket az embereket el kell engedni. Tény, hogy nőként ha nem teszünk semmit is jönnek a levelek, de sajnos kevesekkel lehet értelmes beszélgetésbe bonyolódni a fentebb említett okok miatt.

  6. Peter545 says:

    Szia,

    Igen ez van női szemmel. Kiemelés nélküli profil, első 24 óra alatt kap 40 levelet.. azt mondod nehéz válogatni?! Én pasiként azt mondom nehéz túlkiabálni azt a 40 embert… 40.. az még kevés.. kicsit kihívóbb kép a lányról, és máris van napi 50-80 levél. Ebből csak az nem tud választani, aki nem akar választani!

    Ezzel szemben a férfitól elvárják, hogy kitöltött profil, tökéletes képek, tökéletes, humoros adatlap leírás, első levéltől is essen le a lány bugyija.. mert én úgy látom, hogy valahogy itt van a határ. Nevetséges, hogy egy átlag felhasználó kiküld 100+ levelet, ami 100 különböző nőt jelent, és nem kap 1 választ se. Női egó az egekben.. hisz nektek van lehetőségetek válogatni… mi meg csak annyit tehetünk, hogy írjuk a levelet. Aztán, ha netán véletlenül 2x megy ugyan annak a lánynak, akkor jön a lecseszés, hogy mi mindenkinek ugyan azt küldjük.

    Kreativitás?! hagyjuk már. kis profilkép alapján van eldöntve, hogy olvasva lesz a levél,vagy olvasás nélkül megy a kukába. Ha bejön az ember a lánynak, akkor írhat egy “pfff” tartalmú levelet is… ha meg nem, akkor meg felesleges bármit írni, úgyse lesz rá válasz.

    Teszteltem.. 100 nő képtelen volt arra a kérdésre válaszolni, hogy mi a 3 pozitív belső tulajdonsága, amiért érdemes őt megismerni?” Bezzeg ha a profilképen egy kockás has van.. akkor jönnek a válaszok.

    Nem lecseszés, csak egy másik látásmód! Nem egyszerű, rohadtul nem az.. egy idő után nagyon unalmas. Semminél jobb, többnél kevesebb. Kreativitás, meg az egyedi levél körmölést az ember megunja.. ja és ha még válogatok is, akkor kb 2 nap alatt kilövöm a nekem tetsző nőket. Aztán fél év pihenő, mert nincs új tag.. ugyanarra meg ráírni nyomulás, ami gáz!

    Amit én tanácsolok, hogy egy vicc az egész, és a társkeresői létet tilos komolyan venni. Bármikor felszívódhat a másik, napi szinten bombázzák a nőket levelekkel, bármikor lecserélhet. Lényegtelen, hogy megy a nagy szercsi, lávcsi írott formában! semmit nem jelent!

    És akkor még hol vagyunk az élő találkozótól! Fényévekre! Lehet akire ráírtál egy egész férfi háremet tart otthon, vagy szimplán csak unatkozik és itt pazarolja az idődet!


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!