Manapság, a gél/zselé lakkok elterjedésével egyre többen vállnak saját műkörmösükké. Azonban ez nem véletlenül egy külön szakma. Ahhoz, hogy ne ártsunk magunknak, vagy okozzunk vele kisebb-nagyobb sérüléseket, rengeteg tanulásra és utánajárásra van szükség.
Itt előre szeretném leszögezni, hogy én se vagyok szakember, amit tudok, azt rengeteg utánaolvasással, körmöstől kért és kapott instrukciók alapján sajátítottam el. Én körülbelül 16-17 évesen kezdtem el festeni a körmöm, és nagyjából másfél éve használok gél lakkot. Azonban már előtte is szemeztem a különböző UV-lámpákkal és a zselé lakkok széles tárházával.
Tudom, hogy nagyon vonzó a szépen csillogó, fényes köröm, a pontos és precíz mosolyvonal, a fantasztikus minták és a letisztult vonalak, de ha az ember először kezd neki a géllakkozáshoz, pár dolgot mindenképpen tudnia kell és tisztában kell lenni azzal is, hogy a végeredmény csak nagyon sok gyakorlás árán lesz olyan, mint a kiválasztptt referenciaképeken.
Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy akár a műkörmök esetében, a nem megfelelően, vagy hiányosan előkészített körömlemez a zselé alatt hajlamos lehet elfertőződni, begombásodni, elvékonyodni, begyulladni, stb. Mivel az előkészítés részét képezve a körömlemez felszínét enyhén bolyhosra kell reszelni, valamint célszerű feltolni és levágni a körömbőrt, valamint a körömre tapadt részeket eltávolítani a köröm felületéről, a szabad körömlemezen a baktériumok és gombák könnyen megtelepedhetnek. Ezért a lakkozást megelőzően mindenképpen használjunk baktérium és gombaölő primer-t, valamint tapadáselősegítőt, melynek segítségével nem csak tartósabb lesz az eredmény, de a lakk alatt nem tudnak megtelepedni a kórokozók sem.
Ettől más a gél lakk, ezekre kell figyelnünk:
A következő bejegyzésben a zselé lakkozáshoz szükséges eszközökről és UV-lámpákról lesz szó. Tartsatok velem!
